MKK vízitúra 2011 – Az Egyetemes-be kerülő beszámoló

A vízitúra részletei »
Képek a túráról »

Pár év kihagyás után újra kenutúrára indult az MKK több mint 30 lelkes tagja, a 4 napos rábai evezés terveinkben Rábahídvégtől Győrig vitt. A nyugalmasnak, kezdőknek is szervezett kenuzás azonban meglehetősen izgalmas kalandtúrává változott…

Vasárnap délután vízre tettük mind a 10 kenut és elindultunk a habok hátán Rum felé (település!), ahol egy finom bolognai spagettit szerettünk volna főzni. Sajnos a célunk előtt nem sokkal a Rába teljes szélességén keresztbe feküdt egy fatörzs, amit csak nagy szárazföldi cipekedéssel tudtunk kikerülni. A partra szállás előtt kalandos volt megfordulni a nagy sodrásban, a szárazon a leszállt éjszakában pedig először a dzsumbujban kellett utat vágni magunknak, majd villanypásztor és végül tehenek keresztezték utunkat. A spagettizést azonnali alvásra cseréltük…

Hétfőn a keskeny, kanyargós, sebes sodrású Rábán és egy szinte feszített víztükrű mesterséges csatornán is eveztünk, ehhez két, sok cipekedést igénylő átemelés kellett. Ilyenkor a lányok megkaparintották a fényképezőgépeket, mi pedig ez egyszer örültünk a fiútöbbségnek.

Közeledett az este és a szállás (Sárvár), így az előző napi menetrendnek megfelelően meg is érkezett a nehézség: egy kanyarban a nagyon erős oldalirányú sodrás 5 kenut is betolt egy bedőlt fa alá, sokan borultak egy nehéz helyen, néhány másodpercen belül… Hála Istennek mindenki előkerült, pedig egy ilyen kavargó pillanatban nehéz minden borulót szemmel tartani. Jött az eső, ment a nap, mi viszont nem tudtunk továbbevezni. Több csoportra szakadva (ki hova tudott kiúszni, kikötni) kezdtük megszervezni a Sárvárra jutást szárazföldön át. A jobb partiak (“Jól vagyunk Mama, most kötöttünk ki”) egy őserdei tekergés után közelebb jutottak a civilizációhoz és szembetalálkoztak a szigeten és bal parton rekedtek kimentésére igyekvő tűzoltókkal. Fölényes megjegyzésük (“Pestiek? Gondoltam…”) után ők is beborultak egy kenunkkal, amikor megpróbáltak átevezni a túloldalra; végül egy lentről érkező motorcsónakkal és tűzoltóautókkal jutott el mindenki a sárvári Szent László általános iskolába, szállásunkra. Ezen az estén is elmaradt a várva várt spagetti, helyette a katasztrófavédelem látott el minket zsíroskenyérrel…

Kedden a fiúk begyűjtötték partról, vízből és a víz alól a kenukat, cókmókokat, hogy aztán mind meglepve örülhessünk: talán csak két szemüveg és egy papucs úszott el az előző esti kavalkádban. Az evangélikus lelkészség konyháján végre megfőtt a tésztánk, előkerült a gitár, fagyi, kiszámítható nyugalom… Elég élményt gyűjtve két nap alatt a túra a többségnek itt ért véget, a továbbevezők jutottak csak el a békés, gazdag élővilágú szakaszra, ahol vizicsatázni is jutott idő…

A kalandos helyzetek még azokat sem lombozták le, akik csak fél órával a hétfői “megállás” előtt csatlakoztak, sőt…! Mi lepődtünk meg a legjobban, hogy borulásunkat az RTL Klub híradója és a Vas Népe is első hírként tálalta.

Nekem óriási élmény volt, ahogy a váratlan nehézségek előálltakor konstrutívan együtt tudott működni a még egymást nem is mindig ismerő társaság; hogy mindenki végig bírta lelki- és testi erővel akkor is, amikor a megoldás még nem is látszott. Nem a szervezőktől vártuk a problémák elhárítását, nem egymást okoltuk; jóban-rosszban a csoport tevékeny tagjai maradtunk…

Görög Marci

Kategória: Beszámoló | Címke: .

Hozzászólás